A május 17.-i Homo- és Transzfóbia Napján tartott előadáson értettem meg a homo-, és transzfóbiák eredetét, azaz a genderfóbiát. A lényeg, hogy az emberek azért utálják a melegeket és a transzokat, mert nem illenek bele a társadalom bináris (kétpólusu) társadalmi (és egyben biológiai, hisz nem tudja szétválasztani) nem szerkezetébe. A melegek (férfiak és nők) ugyan biológiailag férfiak és nők ám eltérő szexuális preferenciáikkal rendelkeznek, amitől így a társadalom megítélése szerint mégsem tekinthetőek normális férfinak vagy nőnek (a meleg férfi ezért inkább nőiesnek tűnik, a meleg nő inkább férfiasnak), de legalább a kifejeződésük (öltözködés, viselkedés, stb.) nagyrészt hasonló az elvárthoz. Nehezebb a helyzet a transzneműekkel, akik még a kifejeződésben is jelentősen különbözhetnek, hacsak nem tudnak megtévesztően hasonulni valamelyik nemi pólushoz.
Tekintettel arra, hogy a magyar többségi társadalom patriarchát (azaz jó esetben csak elnyomja, rossz esetben meg is veti a nőket, a feminin életformát), és mivel a nőkhöz sorolja az egész LMBTQ közösséget, ezért az egésznek csak a nemek teljes (kulturális, mentális, gazdasági, stb.)egyenlősége vethet véget, amikor nőnek lenni már nem hátrány és/vagy nem szégyen (férfi létedre úgy viselkedsz, mint egy nő!) Ezt a harcot a feminizmus kezdte, de szerintem a feminizmus már nem tudja a csak nőmozgalom bélyeget leszedni magáról és megfelelő hívást adni a haladóbb szellemű férfiaknak. A megoldás a Genderizmus (queer elmélet), a bipoláris nemszerkezet felbontója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése