2011. december 1., csütörtök

NANE!

Ma németórán elpanaszoltam Susanne (Meine Liebe Lehrerin)-nak, hogy milyen kevesen voltunk a NANE tüntetésén, amely a családon belüli nőket érő erőszak ellen tartottak. Ha jól gondolom max. kb. 100 fő gyűlt össze az Anker Klubban, hallgatta meg a beszédeket és vonult el a piros női figurákkal az Andrássy úton a Liszt Ferenc térig. A felvonulók legalább 20%-a férfi volt, köztük jópár meleg. Azt gondolom, hogy az ilyen felvonuláson mindenkinek meg kéne jelennie, aki az erőszak bármilyen formáját ellenzi függetlenül attól, hogy azt kik ellen (nők, gyermekek, melegek, romák, stb.) követik el, mert az erőszak kizárólagos birtokosa a társadalom által megbízott testületé (rendőrség).
Susanne elmondta, hogy szerinte azért vannak ezeken a tüntetéseken olyan kevesen a női össznépességből, mert akikkel az erőszak megesett, azok nem mernek elmenni, akikkel pedig nem azok nem gondolják ezt olyan nagy és kiterjedt társadalmi problémának. (Persze, hiszen nem látjuk/akarjuk látni, azokat, akiket nap mint nap zaklatnak vagy vernek.) Szerinte ennek a problémának a megoldása civil szervezetek feladata lenne (lobbyzás az államnál a jogszabályok, intézkedések, anyagi erőforrások céljából, felvilágosítás, stb.). Szerintem pedig egy szervezet csak akkor tud hathatósan lobbyzni, ha nagy társadalmi támogatottságot tud felmutatni, legyen az nagy taglétszám (pl. szakszervezetek), vagy erős társadalmi felhatalmazás (pártok). Ma ez úgy tűnik, mintha néhány izgága, magamutogató feminista, buzi, és entelektüel ügye lenne.
Miközben egy erőszak is sok(k).

(A németóra végén Susanne azt mondta, hogy lehet, hogy mégis többet kéne foglalkoznia fontos társadalmi ügyekkel.)

1 megjegyzés:

  1. Szerintem sokan gondolják azt, hogy a családon belüli (vagy bármilyen) erőszak probléma, csak odáig nem jutnak el, hogy tegyenek ellene. Talán mert nincs előttük minta, esetleg nem is tudják, hogy vannak ilyen tüntetések, vagy ha igen, cikinek érzik egyedül elmenni. Ezért fontos, hogy akik társadalmilag tudatosan gondolkodnak és tesznek is valamit, erről beszéljenek másoknak is, és akkor talán ők is jobban aktivizálódnak majd. Ilyen szempontból az is, hogy nyelvórán erről beszélünk vagy erről tartunk kiselőadást, hozzájárulhat a világ jobbá tételéhez.

    VálaszTörlés