Harc a lelkekért

Nem oly régen megnéztem a Rítus című amerikai filmet, ami arról szól, hogy egy fiatal katolikus papnövendék a pappá szentelése előtt úgy dönt, hogy nem akar hivatásos lenni, ezért kilép, mert nincs hite, saját maga szerint nem is volt csak menekülni akart otthonról. A felettese úgy dönt, hogy mielőtt kilép hitének(hitetlenségének) próbájaként menjen el Rómába, ahol végezzen el egy ördögűzésről szóló tanfolyamot. A fickó el is megy és részt is vesz a tanfolyamon, ahol kétkedése miatt (azt gondolja, hogy az ördögűzés helyett a pszichológiai kezelés sokkal többet segít) elirányítják egy gyakorló ördögűző paphoz. Persze ott csomó különös dolgot tapasztal, ami belefér a pszichológiai betegségek tüneteibe és belefér a démon által megszállt ember viselkedésébe is. Kétkedése addig tart, míg végül az ördögűző papot is megszállja a gonosz és végül a katolikus rítussal ő maga "gyógyítja" meg azt. A film nem nagy szám ugyan, de a mondanivalója számomra érdekes. Környezetem tudja, hogy nem vagyok hívő, mégis van valami "perverz" vonzódásom a vallási (keresztény) témájú misztikus filmekhez (főleg az angyalososokhoz:-)). A lényeg az, hogy a mentális betegségeket ki gyógyítsa: az egyházak, a vallási szervezetek, vagy a tudomány? A testi betegségek gyógyításának ügyében a tudomány (némi természetgyógyászati segítséggel) már szinte teljes győzelmet aratott, de a lelki betegségek, problémák ügyében még nagyon sokan a ringben vannak, olyanok is akik hatalmas károkat tudnak okozni ezen a területen (főleg a betegeknek), mert a pszichológiatudomány szerintem (nálunk mindenképp) még mindig "gyermekként" van kezelve a tudományokon belül. Eredményessége nem bizonyított széles körben, a társadalom sem bízik benne igazán. Kis túlzással harc van a lelkekért a vallás és a pszichológia között. Magam részéről a jóakaratú és gyengéd pszichológiában hiszek, ami ha nem is tud mindent és mindenkit "meggyógyítani", de egyre többet és többet ért meg az emberi lélekből mindezt a segítség jegyében.