Szerdán megbeszélés volt az Irodában. Itt hallottam egy érdekes és egyben mélyen igaz gondolatot, hogy a bibliai megbocsátás görög fordításban egyben adósság elengedés is jelentheti, azaz, ha valaki megbántott az tartozik neked (bocsánatkéréssel, a szeretet hiányával, stb.), és ha haragszol rá akkor továbbra is tartozik neked. Ha meghal, akkor már hiába várod a kifizetést. Ha megbocsátasz, akkor végleg elengeded az adósságot, képszerűen eltéped a kezedben tartott váltót.
Elgondolkodtam, hogy kinek a váltói vannak nálam. Bátyámé, Exemé, Péteré. Exemét szerintem már sikerült eltépnem, nem haragszom, értem a lépéseinek motivációit és ráadásul nekem is vannak nála váltóim. Valszeg vissza kéne váltanom őket. Péterét talán majd, ha végleg elköltözik és egy új kapcsolatot alakítok ki vele. A bátyámét még tartogatom, bár tényleg teljesen feleslegesen. Viszont olyan biztonságot nyújt, hogy nálam van. Mindig be tudom mutatni, ha szükséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése