Ma reggel némettanárnőnk Susanne (persze eredeti nevén Zsuzsanna), mint mindig vidáman érkezett meg hozzánk. Azt imádom benne, hogy mindig jókedvű és bizakodó (és még csinos is). Még a legrosszabb esetben is - azaz nincs házink és egyébként is fáradtak/nyűgösek/hisztisek vagyunk - töretlen optimizmussal vezeti az órát. Most elmondta, hogy ugyan az előttünk lévő németóra, amit egy MÁV tisztviselőnek tart (egymás között csak MÁVos Bácsinak hívjuk) elmaradt, mert az lemondta. Ez sem igazán törte le, sőt aggódott, hogy az biztos még mindig beteg a bácsi. Végtelen optimizmusa mellett, lelkes, és aranyosan, kicsit gurgulázva nevet. Én csupa jót tudok csak elképzelni róla.
A mai nap eljutottunk a müncheni látogatásom 2. napjához, majd annak estéjéhez, ahol megjegyeztem, hogy biztosan tudni akarja-e mit történt akkor? Mivel azt mondta, hogy persze, ezért elmeséltem kalandomat a meleg szaunában diszkréten kihagyva a 4 db. 50-es férfi gruppenszexét. Szeretem ugyan zavarba hozni, de ezt már sok(k)nak gondoltam volna. :-) Viszont elmesélhettem, hogy megnéztem az Edelheiss nevű medvebárt, és ennek kapcsán elmagyarázhattam mit is jelent gay-ül a maci. Aranyosan csodálkozott, de jól vette. Teljesen toleráns és érdeklődő a meleg világ iránt. Büszke vagyok rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése