Tegnap ismét egy kellemes meglepetésben volt részem, mert a kezdő órán, ahol segíteni szoktam Csabának, egy nagyon kellemes arcú, helyes srácot (Tamás) találtam. Mivel teljesen kezdő volt Csaba úgy döntött, hogy hozzá oszt be. Ez természetesen jól eset, mert ezek szerint már látta, hogy jól bánok a kezdőkkel, meg persze a srác is tetszett. Szegénynek tényleg nehezen is ment, mert eddig csak gyerek korában táncolt, de azóta nem. Ehhez képest egész gyorsan betanulta a számára ismeretlen koreográfiákat és ami miatt teljesen levett a lábamról, hogy folyamatosan mosolygott rám. De ez nem olyan zavarodott mosoly volt, hanem őszinte. Persze folyamatosan dícsértem (ahogy minden kezdőt), hogy önbizalmat öntsek belé. Mikor Csaba felvetette a párcsere lehetőségét Tamás megjegyezte, hogy ő nagyon elégedett a partnerével, így nem ragaszkodik a cseréhez. Végül végig együtt táncoltunk. Megkérdeztem, hogy jövő héten lesz-e szerencsém hozzá, de sajnos azt mondta, hogy ő csak a következő kurzusban tervez majd jönni. :-(
Egyébként azt gondolom, hogy tényleg jól tudok bánni a kezdőkkel, mert már páran elmondták közülük, hogy velem szeretnének táncolni, ha lehet. Szívesen segítek Csabának, mondta is hogy jöjjek mindig, mert szükség van rám. Lehet, hogy egyszer majd tánctanársegéd leszek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése