Péntek este bent üldögéltem az Irodában, a statisztikával bíbelődtem, mikor egyszer csak csenget a kaputelefon. Felvettem és Imi volt az, bejött a számlákért. Annyira megörültem neki, ráadásul aznap volt a névnapja. (Ha tudtam volna, hogy bejön, vettem volna neki valamit). Vidáman elbeszélgettünk Katarról, ahol nyaralt, a munkáról, amit most kapott és Münchenről. Ha kettesben vagyunk akkor mindig jól érzem magam vele, csak az állhat közénk, (amire Macs hívta fel a figyelmemet)hogy kapcsolatunk kezdetén úgy érezhette, hogy többet akarok a barátságnál, így kicsit játszmássá váltunk. Ez talán tudat alatt így is volt, de mégse. Viszont én kedvességből és bohóckodásból hevesen udvarolni szoktam (pl. Robinak is, Csaba atyának is, stb.), de belátom, hogy ez megzavarhatja a célszemélyeket. Most azonban már nagyon kellemetlen erről beszélni, mert a világért sem akarom Imit megsérteni, mert egy kedves, aranyos, értelmes, jószívű fiú. Majd még gondolkodom rajta.
Mindenesetre megbeszéltük, hogy majd valamikor elmegyünk együtt, vagy többen vacsorázni, még az idén. És szombat este meg megnézzük a Szimpozion Klubban, mert ott fellépnek a táncpartnerével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése