Az Új Kezdet

Tegnap megvolt az első táncóránk Margaritával, az ukrán származású tánctanárnővel. A hely kicsit spártai, ill. zavaró, hogy néha az egyéb foglalkozásokra jövő-menő emberek rajtunk keresztül közlekednek. Standerddel kezdtem, ahova VZs-vel járok továbbra is. Öten voltunk összesen, ami kb. 45%-os lemorzsolódást jelent. Kérdés, hogy Margaritának ez hosszabb ideig meg fogja-e érni, vagy kénytelen lesz árat emelni, vagy abbahagyni a standard kurzust. Bántana a dolog, mert ugyan nem vagyok egy standard fan, de egy kurzussal kevesebb lenne, ráadásul egyenlőre úgy néz ki nem kellek a kezdőbe segítőnek sem.
Ezekkel a rossz ómenekkel vártam a latin folytatást. Szerencsére elkezdtünk gyülekezni, megérkezett Carmen és vele L.Peti régi táncpartnerem is, akinek nagyon örültem, mert talán visszajön a táncba még ha nem is velem. Rövidesen utánuk beviharzott Macs is hosszú vidám színű spanyol (én legalábbis így hívom magamban) szoknyájában. Láthatólag kedveli ezt a ruhadarabot, ami viszont szerintem nem ideális, vezetőként pedig mégannyira sem. Viszont ha forgatom (mármint őt) akkor szépen libben. :-)
Kissé szorongva vártam a fejleményeket, mert tudni kell, hogy Macs (és még egy páran) kevésbé jól viseli Margarita kissé poroszos tánctanítási stílusát, de szerencsére a Csaba mellett töltött idő előnyére vált. Persze ő versenytáncosokat készít fel, így némileg érthető, hogy pörgősebb, követelőbb. Egyébként próbáltam sokszor rámosolyogni, hogy ez visszamosolygásra késztesse némiképp oldandó a komolyságot, ill. óra végén megdícsértem, hogy ezzel is támogassam.
Nos, Macs egész jól viselte az órát, bár én némi feszültséget láttam a szemeiben az elején. Az új chachacha figurát profin letáncolta, míg én csak bénáztam vele. Fel is derült az arca a sikertől, amit én megkönnyebbülten konstatáltam. Az a benyomásom, hogy ez a latin menni fog. :-)