Ma este megbeszélés után elmentünk iszogatni az Irodai kollégákkal. Jól elbeszélgettek sok minden témáról mint egyes filmek, színdarabok, könyvek, amelyek számomra ismeretlenek vagy kevésbé ismertek voltak. Nem feltétlenül azért mert hülye vagy műveletlen vagyok, hanem mert más világok, más érdeklődési körűek. Ugyanazt éreztem, mint amit a versenytáncosok között, hogy nem tartozom közéjük (fajtársuk vagyok, de nem az ő fajtájuk). De hova tartozom? A régi közegemet lassan elhagyom, nincs már igazi kötödésem oda, szereztem újakat, de az új közegeimbe sem tudok maradéktalanul becsatlakozni, adoptálni magam (utastárs vagyok, de nem utitárs). Hogy ez mennyire az én hibám, vagy mennyire a közegek adottsága, ez nagy kérdés. Mindenhova tartozom egy kicsit, de igazából sehova sem.
Legyen hát így, talán így akarja a sors. Követni fogom a falkát, vadászom is majd velük, de éjjel nem alszom köztük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése